A hétvégén a Zselici Csillagoségbolt-parkot látogattuk meg. A park Kaposvár mellett van fél órára busszal. Ez Európa első Csillagoségbolt-parkja, ami azt jelenti, hogy a fényszennyezés itt nagyon kis mértékben zavar be az égbolt megfigyelésébe, így a horizonthoz közeli csillagok is jól láthatóak. Így érthető, hogy a borult időnek köszönhetően egész nap azért izgultunk, hogy este láthatunk-e egyáltalán csillagokat az égen. Már sötétedett mire elindultunk a gyalogtúrára, de a felhők makacsak takarták a gyönyörű égbolt nagy részét, így kissé letörve indultunk neki. Ezen a bányai tavak látványa és a békák kuruttyolása sem sokat segített. Mire elértük a park belső területeit, addigra minden felhő eltűnt az égről, teljes fényében pompázott az égbolt. A szép időnek köszönhetően a tavaszi égbolt összes fontos eleméhez szerencsénk volt. Az ég alján még a téli csillagképek utolsó képviselőit is láthattuk, köztük az Orionnal és a Bikával. Az égbolt középen az Ikrek, az Oroszlán és a Nagy Medve minden részlete kivehető volt, ami városban példátlan, kelet felé pedig láttuk felkelni az Ökörhajcsárt és az Észak Koronáját. Ezen kívül megfigyelhettük többek között a Szüzet, Bereniké haját (!), a Cassiopeiát és a Fiastyúkot, valamit jól látszott az állatövi fény (!) is. Messze minden városi világítástól néhányan még olyan apró és halvány csillagképeket is megtaláltunk, mint például a Szextáns vagy a Holló.

A csillagokon kívül két bolygó is épp az égen volt; a Mars vöröses-narancssárgásan fénylett az ég közepén, a Szaturnusz gyűrűit pedig meg is figyelhettük egy madarásztávcsővel.

Néhányan itt ismerkedtünk meg több csillagképpel. Természetesen a Nagy Göncöl és a Kis Göncöl többünknek megvolt, de a közös örömöt az újabb képek felfedezése jelentette, így tudjuk, hol van a Sárkány, az Ikrek, a Fiastyúk, vagy az Oroszlán. Úgy gondolom, hogy ez nagy dolog, mivel itt Pesten alig látszik este valami az égből, és azt a kevés szépet is eltakarja egy irodaház vagy a szmog felhő. Vezetőnk Kolláth Zoltán volt, aki minden kérdésünkre készségesen válaszolt, és mutogatta az ismeretlen objektumokat a zöld lézerével.

Összességében jó hangulatú túrát sikerült összehoznunk, jó társasággal, jó időjárással, és jó étkezésekkel. Remélem, hogy később is számolhatunk be hasonlóan jó kirándulásainkról hasonlóan jó helyekre.

Hulej Miklós, Papp Pál András

2010. október végén 24 diákkal csodálatos 5 napot tölthettünk el Genfben, és a közeli Meyrinben lévő CERN-ben. A szervezést még a tavasszal kezdtük, a CERN látogatásához időpontot kell kérni, majd a szállás keresése (Geneva Youth Hostel), foglalása, repülőjegy (Easy Jet) vásárlása következett. Három napra fogadtak bennünket a CERN-ben, a kísérőink Szillási Zoltán és Béni Noémi voltak, akik a kutatómunkájuk mellett vállalták el vezetésünket. Igazán gazdag programról gondoskodtak: jártunk az ATLAS látogatóközpontjában, bekukkanthattunk az LHC, bemehettünk a CMS vezérlőjébe. A többi csak címszavakban: Computing Center, NA61 (nehézión ütköztető kísérlet), SM 18 (a „mágnesgyár”), PS LEIR, LINAC 2 (gyorsítók) Globe, Microcosm. Mindezekről és Genfről részletesebben a diákok beszámolóiból tájékozódhatnak.

Tovább a diákok beszámolóihoz...

A CERN-i látogatáson résztvett diákjaink beszámolót készítettek az útról és az élményeikről, melyet a diák nevére kattintva olvashatnak el.

XXI. Schwartz Lajos Emlékverseny
Nagyvárad, 2011. november 11-13.

A beszámoló a csatolmányban olvasható.

A túra időpontja: 2012. március 23.-24.

A Zselic Magyarország „fekete lyuka” – természetesen nem asztrofizikai értelemben. Ez az ország azon pontja, ahol a legkisebb a fényszennyezés (mesterséges fényforrások által kibocsátott zavaró fény) mértéke, azaz itt nyílik a legszebb panoráma a csillagos égboltra. Tiszta éjszakán akár 5000 fényév távolságra is elláthatunk, azaz 5000 évre nézhetünk vissza Univerzumunk történelmébe.