Beszámoló

A Szent István Gimnáziumban ez idő szerint 54 migráns hátterű diák tanul,
akik közül 14 nem magyar anyanyelvű. Némelyikük jól beszél magyarul, itt
született, de az ő számukra is nehézséget jelentenek a magyar kultúra
sajátosságaiból adódó különbségek. Mivel évről évre egyre jelentősebb számú
migráns hátterű (vietnámi, kínai, orosz, török és egyéb uniós országból érkező)
tanuló van jelen az egyes osztályokban, iskolánk kiemelt figyelmet fordít a
velük való sikeres munkára, együttműködésre. Még nehezebb helyzetben vannak azok
a diákok, akik nem magyar anyanyelvűek és migráns hátterűek. Akik mind
szövegértésből, mind nyelvtanból, mind a magyar kultúra ismeretéből további
képzésre, korrepetálásra szorulnak.

Iskolánk fontosnak tartja a más kultúrából érkező tanulók beilleszkedését
segítő interkulturális programok bevezetését és alkalmazását. Az iskola
elsődleges céljai között szerepel a migráns tanulók pozitív előmenetelének
biztosítása, elősegítése, az egyenlő fejlesztési, haladási utak biztosítása, a
személyre szóló nevelési-oktatási programcsomag kialakítása és beilleszkedésük
elősegítése.

Az iskolánkban jelenleg is futó, TÁMOP-3.4.1. “Magyarnak lenni”…
Megértés és megértetés. Migráns hátterű tanulók oktatása a Szent István
Gimnáziumban címet viselő pályázat fő célkitűzése a migráns hátterű
tanulók oktatásának nevelésének hatékonyabbá tétele. A pályázat célja a migráns
hátterű, a közoktatásban részt vevő diákok nevelésének, oktatásának, a magyar
társadalomba történő beilleszkedésének, önálló életvitelük kialakításának
támogatása. A támogatás a migráns hátterű tanulók oktatásával kapcsolatos
programok kidolgozása mellett kiterjed a velük foglalkozó pedagógusok
továbbképzésére is. A pályázatban szereplő programok fő területe a magyar nyelvi
képzés és a magyar kultúra, társadalmi környezet, történelem megismertetése a
migráns hátterű tanulókkal, a migráns hátterű tanulók felzárkóztatása, valamint
az interkulturális oktatás-nevelés megvalósítása. Valamint a migráns hátterű,
nem magyar anyanyelvű tanulók beilleszkedésének elősegítése, lemorzsolódásuk
megelőzése, elfogadottságuk növelése a társadalmi környezet bevonásával
szervezett programok segítségével. A program kiterjed a migráns hátterű diákok
osztálytársaira, a velük foglalkozó pedagógusokra, valamint az érintett
gyermekek szüleire is.

A projekt részeként egy négy évig tartó programsorozat vette kezdetét
iskolánkban, melynek már eddig is számos elme megvalósult.

Elindítottuk a mentor tanár programunkat, melynek keretében
első körben 10 fő mentorált diákkal vettük fel a kapcsolatot. A mentorálást
vállaló tanárok továbbképzésen ismerkedtek dr. Győri János docens úr előadásában
a keleti kultúra eltérő sajátosságaival (ELTE Interkulturális tanszék). A
felkészülés részeként (2012. október 21-23.) Krakkóban is
jártunk a Magyar Intézetben, ahol tapasztalatcserén ismerkedtünk az ottani jó
gyakorlatokkal.
Kidolgoztuk a mentori adatlapokat, havonta mentori megbeszéléseket tartottunk,
és tartunk
azóta is. A mentorálás keretében megkezdtük, a 7. A osztály matematika tagozatán
5 fő
migráns származású diák képességeihez mérten való egyéni fejlesztését.
Diák-klubot
szerveztünk határon túli magyar (7 fő), ázsiai ( 12 fő), és török diákok(2 fő)
részvételével.
A magyar mint idegen nyelv érettségi tesztekkel szintfelmérést végeztünk a 9. D
osztályban 5
fővel. Mentortanárunk, az érettségire készülő angolul mentorált diákunk
felvételire történő
felkészítésében is részt vállalt. Japán diákunk magyar nyelvi felzárkóztatásában
is segítséget
nyújtottunk, akit az osztályfőnöke és a magyartanára mentorál, de az ELTE
Interkulturális
tanszékéről is korrepetálta egy tanárjelöltünk.

Beszereztük a Díszterem hangosításának eszközeit, és megtartottuk az első
Nemzetek
Napja rendezvényt a török – nap (2012. dec. 6.) sikeres előadásaival (ELTE Török
Tanszék)
és hangulatos zenei bemutatójával, az Arasinda Együttes zenei kíséretével. A
programhoz
nemzetközi konferencia is társult, Ankara (Törökország), Alesund
(Norvégia), Magdeburg
és Stadtlohn (Németország), San Vito (Olaszország) képviselőinek
részvételével. A
migráns projektünk ismertetését előadások és szemináriumok formájában (Prf. Dr.
Győri
János ELTE PPK, Borosné Jakab Edit, Berke Ildikó, Zsidai Galgóczy Béláné)
valósítottuk
meg, melyet egy konfliktus-kezelésről való beszélgetés követett: Alexandrov
Andrea
vezetésével. Ezután a résztvevőknek műhelymunka keretében nyílt lehetőségük a
tapasztalatcserére. A diákműhely Hős Csilla és Barcsa Orsolya tanárnő
vezetésével az
identitás kérdéskörét járta körül. Mind a diákdiplomaták, mind a tanárok
megoldási
javaslatokat kerestek: Miért érzik bizonytalannak, kiszolgáltatottnak magukat a
migráns
gyerekek? Hogy lehetne segíteni őket a beilleszkedésben?

2013.01.20-án Vártúrára mentünk, Tatára. A
nemzetközi delegációval együtt utazó
migráns diákjaink még sose voltak ebben a kisvárosban. Folytatódott az
eszmecsere, és a
teendők megbeszélése a nap végéig.

A projekt egy újabb állomásaként (2013.02.07) Ázsia napi rendezvénysorozat
vette
kezdetét iskolánkban.

Vietnám ma címmel Prof. dr. Lanh An, az ELTE PPK
professzora mutatta be a mai
Vietnámot, és a Magyarországon élő vietnámi közösséget.
Kína ma címmel: Dr. Salát Gergely, az ELTE
Konfuciusz Intézetének igazgatójának
előadása a kínai történelemről és a mai Kína társadalmáról
szolt.
A japán oktatási
rendszert: Versengés vagy együttműködés címmel Prof. Dr.
Fülöp Márta (MTA
Pszichológiai Intézet) mutatta be: japán, amerikai és magyar
diákok tanulási szokásairól.
Prof. dr. Győri János (ELTE PPK) előadása: a Szingapúri
iskolai és egyetemi képzésről adott átfogó képet.

Az áprilisi Szakmai napon (2013.04.12) elsősorban migráns
diákjaink szerepeltek, kiselőadásokat tartottak a japán és vietnámi kultúráról,
általuk készített tradicionális ételeikkel megvendégelték tanáraikat és
diáktársaikat. Tanulóink tudományos előadásokat hallhattak a cigányság és a
zsidóság történetéről és az asszimilációjukról Gergely Ferenc és Mitku Kata
előadásában. Kérdéseket, problémákat fogalmazhattak meg a szakértőknek, gazdag
programból válogathattak.

A tavasz folyamán két kifejezetten gyerekeknek szóló, könnyed hangvételű
programmal is készültünk. Bábeli buli (2013.05.29) címen idegen
nyelvű színházi produkciókkal szórakoztatták tanáraikat és diáktársaikat a
nyelvet tanuló Istvános, köztük a migráns diákok is. Színvonalas előadások
keretében, irodalmi műveken keresztül csillogtatva meg nyelvtudásukat,
tehetségüket.

A Gyereknapon (2013.06.07) pedig – a számos sport,
kulturális és szabadidős program mellett – az iskola dísztermében japánul és
vietnámiul elhangzott verseket, angol nyelvű karaokit, olasz nyelvű mesejátékot
és német paródiát is láthatott a közönség. A program kavalkádot követően a nap
koncertekkel zárult.

A tanév vége is eseményekben bővelkedett. Folyatódott a vártúrák sorozatunk,
a diákok kérésére (2013.06.11) ellátogatunk a Balaton-felvidékre. A veszprémi
várban tett látogatás után a Nagyvázsonyi várat, végül Szigliget várát másztuk
meg.

2013.08.21-25 között Szakmai úton vettünk részt
Berlinben. A berlini látogatásunk beleillik a külföldi magyar Intézetek
megismerése sorába, ahol tapasztalatcserére került sor, az ott folyó magyar mint
idegen nyelv tanítás módszertanáról. A Collégium Hungaricum művészeti vezetője,
Baksa-Soós Veronika fogadott minket, és tartott előadást a berlini befogadó
szemléletről, a multikulturális nagyváros hétköznapjairól. Szó esett a magyar
diákok beilleszkedési nehézségeiről, és a németországi migránsok, különösen a
török, arab, ázsiai bevándorlók gyerekeinek békés egymás mellett élésének
lehetőségeiről is. A berlini Goethe Gimnáziumban is ellátogattunk, ahol Herr
Domke (a nemzetközi kapcsolatokért felelős tanár) beszélt a gimnáziumuk
életéről. Óralátogatásokon figyelhettük meg a migráns diákok problémamentes
együttműködését az órákon, az iskolai életben. Együttműködési megállapodást
kötöttünk a Humboldt Egyetem Hungarológiai Tanszékével, megállapodásunkban
szerepelt a jó gyakorlatok adaptálása, a nyelvi-kommunikációs tanácsadás, közös
kiadvány, nyelvkönyv kidolgozása.

A nyári szünet sem múlt el események nélkül, 2013.08.03-10. között a nyolc
napos Tiszapüspöki tábor során a migráns és nem migráns
diákjaink szabadidős, rekreációs tevékenységekben is szépen együttműködtek,
ehhez segítette hozzá az iskolai közösségünket az iskola által, a Tisza-parton
felállított táborhelyünk. A táborba meghívást kaptak a határon túli magyar
nyelvű területen lévő testvériskoláinkból jövő 10 fős iskolai csoportok is:
Rév-Komáromból (Szlovákia) a Selye János Gimnáziumból és Székelyudvarhelyről
(Románia) a Tamási Áron Gimnáziumból.

Itt tartunk most, de munkák még korántsem ért véget. Mind a tanulmányi
eredmények, mind a kompetencia-mérések, mind az érettségi eredmények jól
mutatják, hogy a migráns diákok óriási hátránnyal indulnak a magyar, történelem
tantárgyak terén, nagyon nagy motivációra és sok energiára van szükségük ahhoz,
hogy ezt a hátrányt ledolgozzák, de ez szakszerű segítség nélkül nem megy. Az az
iskolai közeg, amely segítségükre lehet, meg kell tanulja az érzékenyítés során,
hogy milyen nehéz helyzetekkel találkozhatnak a diákok, ezért van szükség a
tanárok képzésére, a szülői klubra, a diákok klubjára és a szakmai
konferenciákra, nagy rendezvényekre.

Hosszú távú céljaink közt szerepel a migráns hátterű diákok szakszerű
befogadása és sajátos nevelése, a befogadó pedagógiai és iskolai környezet
megteremtése sajátos igényeik figyelembe vételével, egyéni fejlesztési programok
kidolgozása vagy ezek adaptálása, a pedagógiai műhelymunka során kifejlesztett
jó gyakorlatok akkreditáltatása. Az iskolai szervezet fejlesztése, érzékenyítő
programok, továbbképzések szervezése a tanárok számára.