A szép időnek köszönhetően a tavaszi égbolt összes fontos eleméhez szerencsénk volt. Az ég alján még a téli csillagképek utolsó képviselőit is láthattuk, köztük az Orionnal és a Bikával. Az égbolt középen az Ikrek, az Oroszlán és a Nagy Medve minden részlete kivehető volt, ami városban példátlan, kelet felé pedig láttuk felkelni az Ökörhajcsárt és az Észak Koronáját. Ezen kívül megfigyelhettük többek között a Szüzet, Bereniké haját (!), a Cassiopeiát és a Fiastyúkot, valamit jól látszott az állatövi fény (!) is. Messze minden városi világítástól néhányan még olyan apró és halvány csillagképeket is megtaláltunk, mint például a Szextáns vagy a Holló.

A csillagokon kívül két bolygó is épp az égen volt; a Mars vöröses-narancssárgásan fénylett az ég közepén, a Szaturnusz gyűrűit pedig meg is figyelhettük egy madarásztávcsővel. Néhányan itt ismerkedtünk meg több csillagképpel. Természetesen a Nagy Göncöl és a Kis Göncöl többünknek megvolt, de a közös örömöt az újabb képek felfedezése jelentette, így tudjuk, hol van a Sárkány, az Ikrek, a Fiastyúk, vagy az Oroszlán. Úgy gondolom, hogy ez nagy dolog, mivel itt Pesten alig látszik este valami az égből, és azt a kevés szépet is eltakarja egy irodaház vagy a szmog felhő. Vezetőnk Kolláth Zoltán volt, aki minden kérdésünkre készségesen válaszolt, és mutogatta az ismeretlen objektumokat a zöld lézerével.

Összességében jó hangulatú túrát sikerült összehoznunk, jó társasággal, jó időjárással, és jó étkezésekkel. Remélem, hogy később is számolhatunk be hasonlóan jó kirándulásainkról hasonlóan jó helyekre.