Comenius együttműködés

A stadtlohni diákcsere

2014. április 7. és 13. között iskolánk két tanára és tíz diákja utazott
Stadtlohnba, ahol a Geschwister Scholl gimnázium vendégei voltak. Az egyhetes
programban a San Vitó-i olasz csoporttal együtt vettek részt. A program témája a
régió – Münsterland és a Rurh vidék – ipara, annak múltja és jelene.

Az egy hetes kint tartózkodásuk során megnéztek három múzeumot, melyek a
nehéz- és könnyűipar különböző területein dolgozó munkások munkakörülményeit és
a termelés munkafolyamatait mutatták be. Először a bocholti Textilmúzeumban
jártak, ahol az ipari forradalmat követő gőzgépes textilgyártás folyamatát
ismerték meg, valamint a textilipari munkások munka- és életfeltételeit. A
Bochumi Bányamúzeum (Bergbaumuseum) betekintést nyújtott a Rurh-vidéken a
közelmúltig kulcsfontosságú iparág, a szénkitermelés technológiájának
fejlődésébe és a bányászok igen nehéz munkakörülményeibe. A közelben található
vaskohó (Heinrichshütte) volt a következő állomásuk, ahol egy ma már nem üzemelő
vaskohót és a hozzá tartozó létesítményeket járták be. A múzeumlátogatások során
a diákok megérthették, hogyan és miért változott meg a régió nehézipara, s
milyen következményekkel járt ez a munkalehetőségekre nézve.

A Münster közelében található skanzen (Freilichtmuseum) a mezőgazdaságban
dolgozók múltját elevenítette meg a diákok számára. Megismerték, hogyan éltek és
dolgoztak a méhészek, földművesek, állattenyésztők, molnárok, s milyen
körülmények között éltek a régióban a tehetős és szegényebb parasztcsaládok a
19. században és a 20. század első felében. A múzeumok interaktívak voltak, az
idegenvezetők angol nyelven adtak élményszerű tájékoztatást a diákoknak, akik
aktívan figyeltek, hiszen megadott szempontok alapján jegyzetelniük kellett az
elhangzottakat a később elkészítendő beszámolókhoz.

A munka mai világába a diákok három munkahelyet meglátogatva nyertek
betekintést. A magyar csoport egy biofarmon (Biolesker) tett látogatást, az
olasz csoport és az egyik magyar tanár a Hülsta bútorgyárban járt, míg a német
diákok egy bankba látogattak. Tapasztalataikat egy közös műhelyfoglalkozáson
osztották meg egymással, s reflektáltak az egész hét programjaira, benyomásaira.
Ezen kívül diákjaink interjút készítettek a fogadó családok szüleivel –
munkahelyükről, az ottani munkafeltételekről faggatták őket, és az interjúkat
rögzítették.

A csereprogram során nagy hatást tett a magyar csoportra a Münsterlandban
tapasztalt energiatudatos, környezetkímélő életmód. A lakóházak tetején
napkollektorok és napelemek hasznosítják a napenergiát, a mezőkön szélturbinák
működnek, a biofarmon vegyszerek nélkül termesztik a zöldségeket. A múlt és a
jelen munka- és életkörülményei között óriási különbségeket tapasztaltak a
diákok, és felvillant előttük a jövő útja, hiszen Stadtlohn környékén a
szénkitermelés helyett ma már egyre inkább a megújuló energiák és
környezettudatosság mentén szerveződik az élet. Pozitívumként emelték ki azt is,
hogy Németországban a már nem üzemelő nehézipari létesítményeket – ahelyett,
hogy sorsukra hagynák – múzeumokká, kulturális létesítményekké alakítják az
Industriekultur mozgalom keretei között. Mindezt követendő példának tartjuk.
Összességében rengeteg új dolgot és egy más szemléletmódot tapasztaltak meg
diákjaink a németországi látogatásuk során.

Hős Csilla tanárnő