smopu!M @ World Robot Olympiad 2015

A májusi
tatabányai regionális forduló High School
kategóriájának megnyerésével smopu!M csapatunk – Czurkó
Dániel, K. Szabó András és Udvardi Péter (felkészítő: Somos Balázs)
– kvalifikálta magát a 2015.
novemberben Dohában megrendezésre került
World Robot Olympiad 2015
versenyre.

A májusi
tatabányai regionális forduló High School
kategóriájának megnyerésével smopu!M csapatunk – Czurkó
Dániel, K. Szabó András és Udvardi Péter (felkészítő: Somos Balázs)
– kvalifikálta magát a 2015.
novemberben Dohában megrendezésre került
World Robot Olympiad 2015
versenyre.

A regionális fordulót
követően felkészülésünket egy teljesen új elgondolású robot megépítésével
kezdtük. Októberre egy versenyképes, programozásra váró szerkezet készült el.
Igyekeztünk a legbiztosabb és leggyorsabb megoldást megvalósítani. Így jött az ötlet, hogy a
hegyek közötti navigáció során a szín- és fényszenzorok mellett
gyro-szenzort is használjunk, mely
egyszerűbb, gyorsabb mozgást tesz lehetővé. Az ötlet elméletben jó volt, de a
gyakorlatban problémába ütköztünk. A szenzor, használata közben, véletlenszerűen
hibás adatokat kezdett küldeni, melyek a robot mozgásszabályozását
összezavarták. Mivel a hiba eseti volt és az eszköz sokszor hibátlanul működött,
bízva a szerencsében, nem vetettük el használatát. A versenyre indulás előtt a
robotunk a megadott időn belül, hibátlanul teljesítette a megadott feladatokat.

A verseny helyszínén eleinte problémáink akadtak a gyro-szenzorral a színbeolvasás kapcsán, így igyekeztünk ezt vonalkövetéssel
kiküszöbölni. Majd kiderült, hogy a csarnok erős megvilágításában szenzoraink
nem voltak képesek érzékelni a zöld színt. Így azokat közelebb kellett tennünk a
talajhoz, amitől viszont a robot vonalkövetési képességei romlottak jelentősen,
így át kellett hangolni a teljes kódot. Ez azt jelentette, hogy aznap több mint
12 óra hibajavítás után éjfélkor a szálláson jutottunk el odáig, hogy a robot
újra funkcionált, viszont tudtuk, hogy a pályán még sokat kell majd hangolni a
működésen mire optimális lesz. A verseny napján azonban minden ellenünk
dolgozott. A gyro-szenzor addig sosem tapasztalt gyakorisággal mondta be az
unalmast, emellett a vonalkövetés további hangolást igényelt a 180 fokos fal
melletti fordulással egyetemben. Utóbbi azért jelentett nehézséget, mert az
otthoni gyakorlópálya körül nem volt plexi, melybe azonban robotunk a helyszíni
tesztek során beleütközött, így ezt is orvosolni kellett.

A verseny a robot
szétszedésével, majd egy 2,5 órás összerakással indult. Ezt követte három futam,
amelyből kettő elment a végső simításokra. A harmadik futam előtt már újra volt
sikeres tesztünk, de a megmérettetésen a gyro-szenzor lefagyott.

Bár végül nem
szereztünk helyezést, láthattuk, hogy sikeres tesztjeink elegendőek lettek volna
az első 16-ba jutásra. A mezőny fele hozzánk hasonló eredménnyel, lényegében
pont nélkül fejezte be a versenyt, ahol az első forduló a technika ördögének a
legyőzése. Akiknek sikerült bejutniuk a döntőbe, nálunk jóval több
tapasztalattal, rutinnal versenyeztek, de most mi is rengeteget tanultunk.

A versenyen
részvételünket több cég és magánszemély támogatta, akiknek segítségét ezúton is
szeretnénk megköszönni.

Kiemelt
támogatónk a National Instruments
és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége,
de nem tudtunk volna részt venni a versenyen az Attraktív Kert Kft, a
Neudoerfler, a Terció Budapest Kft,
a DoWork Kft. és mintegy tucatnyi
volt Istvános diák támogatása
nélkül. Külön szeretnénk megköszönni a Dohában dolgozó magyarok, volt
Istvánosok (Biro Diána, Szücs Enikő, Székely Judit és férje) gondoskodó
támogatását.